C2 Szintű Szólista - Biology

A riboszómák alapvető szerepet játszanak a sejtműködésben azáltal, hogy előállítják a sejt szerkezetéhez és működéséhez szükséges különféle fehérjéket.

A Golgi-készülék kulcsszerepet játszik a fehérjék rendezésében és irányításában a kijelölt sejthelyekre.

A lizoszómákban lévő emésztő enzimek képesek fehérjéket, lipideket, szénhidrátokat és nukleinsavakat lebontani.

A mitokondrium szerkezete egy külső membránból, egy belső membránból, egy intermembrán térből és egy mátrixból áll.

A kloroplasztiszok kettős membránszerkezettel és egy belső membránrendszerrel rendelkeznek, amelyet tilakoidnak neveznek, ahol a fényfüggő reakciók zajlanak.

A DNS és RNS gerincét a nukleotidokban lévő cukor- és foszfátmolekulák alkotják.

A hemoglobin, amely a vérben az oxigénszállításért felelős, egy négy alegységből álló polypeptid.

A mitokondriumok, energiatermelő organellumok, a sejtlégzés során ATP-t termelnek.

A növényi sejtekben a központi vakuólum tárolja a vizet és segít fenntartani a sejt turgornyomását.

A centriólumok gyakran párokban találhatók, egymásra merőlegesen tájolva.

A nukleoszómák, amelyek hiszton fehérjékből és DNS-ből állnak, a kromatin alapvető ismétlődő egységei.

A telomerek hosszát különböző tényezők befolyásolhatják, beleértve a genetikai tényezőket, az életmódot és a környezeti tényezőket.

Bizonyos ízek érzékelésének vagy specifikus ételek emésztésének képessége a fenotípus által befolyásolt.

A vércukorszint szabályozása az inzulin és a glükagon által a metabolikus homeosztázis kulcsfontosságú aspektusa.

A riboszómák azok a sejtstruktúrák, ahol a transzláció történik, megkönnyítve az aminosavak fehérjékké történő összeállítását.

A DNS-szálak átmenetileg kicsavarodnak a transzkripció során, hogy felfedjék a kódoló régiót.

A DNS-polimeráz enzim katalizálja a komplementer DNS-szál szintézisét a replikáció során.

Néhány kodon kettős funkcióval rendelkezik, egyszerre aminosav-kodonként és leállító jelként szolgálva.

Az akácfa és a hangyák kölcsönösen előnyös szimbiózisát mutatják be, ahol a fák menedéket és nektár formájában táplálékot nyújtanak, míg a hangyák megvédik a fákat a növényevőktől és egyéb fenyegetésektől.

Az amőba álvégtagjai lehetővé teszik számára, hogy mozogjon és elkapjon táplálékot, például baktériumokat és kis részecskéket.

Az archeák, egy extrém környezetben élő mikroorganizmus-csoport, szintén prokariótákként vannak osztályozva.

A fotoszintézis során a klorofill elnyeli a napfényt és kémiai energiává alakítja át a glükóz szintéziséhez.

A kapszidok gyakran ismétlődő fehérje alegységekből, úgynevezett kapszomerekből állnak.

Az állatok, a rovaroktól az emlősökig, mind eukarióta organizmusok.

A megtermékenyítés akkor történik, amikor egy hímivarsejt áthatol a petesejt védőrétegein.

A gyomor savas környezete aktiválja a pepsinogént, amely aktív formájává, a pepszinné alakul.

Az adenozin-trifoszfát hidrolízise energia felszabadításával jár, a magas energiájú foszfátkötés megszakításával.

A szerves anyag bomlásából származó metán begyűjtésével a biogáz használható generátorok működtetésére és lakások fűtésére.

A köztes filamentumok, a sejtváz részei, mechanikai szilárdságot biztosítanak a sejteknek és szöveteknek.