Szókincs az IELTS Academichez (Pontszám 8-9) - Psychology

A neurozisban szenvedő emberek túlzott aggodalmat és stresszt tapasztalhatnak kisebb problémák miatt, ami befolyásolja általános életminőségüket.

A derealizáció a disszociáció egy formája, ahol a külső világ irreálisan vagy ismeretlenül tűnhet.

Sok szorongásban és depresszióban szenvedő ember jelentős megkönnyebbülést talál a kognitív viselkedésterápiában, amely megküzdési stratégiákat és problémamegoldó készségeket tanít.

A pszichózist tapasztaló egyének hangokat hallhatnak vagy olyan dolgokat láthatnak, amelyek nincsenek jelen, megnehezítve a valóság és a nem valóság közötti különbségtételt.

Egy erőteljes drámát vagy tragédiát megnézni a színházban katarzishoz vezethet, mivel a nézők a karakterek tapasztalatai révén felszabadulnak elnyomott érzelmeikből.

A testdiszmorfia zavarában szenvedők órákat tölthetnek minden nap a tükör előtt, megnyugvást keresve vagy megpróbálva elrejteni érzékelt hiányosságaikat.

A kényszerbetegségben szenvedő egyének kényszernek érezhetik a rituálék végrehajtását, például a túlzott kézmosást vagy a zárak ellenőrzését, hogy megelőzzék az érzékelt kárt.

A poszttraumás stressz zavar tünetei közé tartoznak a flashbackek, rémálmok, súlyos szorongás és a traumatikus eseményről szóló irányíthatatlan gondolatok.

A borderline személyiségzavarral élő egyének hirtelen hangulatingadozásokat, krónikus ürességérzést és a magánytól való félelmet tapasztalhatnak.

A disszociatív identitászavarral élők memóriahiányokat, időveszteséget és az érzést, hogy elszakadtak a gondolataiktól, érzéseiktől és környezetüktől tapasztalhatnak.

A mély légzésgyakorlatok és a tudatossági meditáció hatékony megküzdési mechanizmusok a szorongás érzésének csökkentésére és a relaxáció elősegítésére.

A racionalizálás egy védekező mechanizmus, ahol az egyének logikus vagy ésszerű magyarázatokat adnak a viselkedésük igazolására.