Szókincs az IELTS Academichez (Pontszám 8-9) - Philosophy

Sok ókori filozófus, mint Platon és Arisztotelész, jelentős mértékben hozzájárult a metafizika területéhez.

Jeremy Bentham és John Stuart Mill a haszonelvűség legbefolyásosabb támogatói közé tartoznak, akik a haszonelv alapján történő erkölcsi számítás mellett érvelnek.

A sztoicizmus filozófiája azt tanítja, hogy az élet nagy változásai és veszteségei, bár fájdalmasak, nem kell, hogy megtörjék valaki belső erőjét és nyugalmát, ha aláveti magát a sorsnak.

A szolipszizmus birodalmában a külső világ bizonytalannak vagy potenciálisan nem létezőnek tekinthető.

Az ontológiában a filozófusok a létezés természetét vizsgálják, megkülönböztetve a létezés különböző kategóriáit és vizsgálva az entitások tulajdonságait.

Az idealista monizmus azt állítja, hogy a valóság alapvetően mentális vagy spirituális természetű.

Az objektivizmus egyik alapvető elve a saját boldogság és a racionális önérdek keresése, mint az élet legmagasabb erkölcsi célja.

Az etikai szubjektivizmusban az erkölcsi ítéletek a személyes érzéseken és véleményeken alapulnak, nem pedig objektív kritériumokon vagy külső igazságokon.

Annak ellenére, hogy elismeri az élet veleszületett értelmetlenségét, az abszurdizmus arra ösztönzi az egyéneket, hogy lázadjanak ez ellen az abszurditás ellen a saját céljaik és értékeik megteremtésével.

A természetben rejlő teleológia gondolatát megkérdőjelezték a felvilágosodás gondolkodói, akik isteni cél nélkül próbálták megmagyarázni a jelenségeket.

A cogito fogalma képezi az alapvető bizonyosságot Descartes filozófiájában, azt állítva, hogy a kétségbe vonás cselekménye maga is megerősíti a kételkedő létezését.

A monádok gondolata hatással volt a későbbi filozófiai vitákra az egyéniségről, az észlelésről és a létezés természetéről.

A filozófiai pragmatizmus alapvető tanítása, hogy egy fogalom értéke abban rejlik, hogy képes-e megoldani a valós világ problémáit és hozzájárulni a gyakorlati sikerhez.

A noumenon kérdéseket vet fel magának a valóságnak a természetéről és az emberi megértés korlátairól.

A buddhizmusban a mulandóság elve tanítja, hogy minden dolog állandó változás állapotában van.